Kereskedelmi jog 2.

TÖRTÉNETI ELŐZMÉNYEK

Nemzetközi fejlődéstörténet – régen jelen van

A jogtörténetben számos ókori és középkori előzményét fedezhetjük fel azoknak a kereskedelmi szabályoknak, amelyekben a kereskedővel szerződéses jogviszonyt létesítő, általában laikus személyeket védik.

A hagyományos jogágak folyamatosan fejlesztik „saját” jogintézményeiket (pl. szavatosság, jótállás a Polgári jogban, tisztességtelen verseny tilalma a Kereskedelemi jogban.

Polgári eljárásjogban, fogyasztókkal szembeni cselekmények szabálysértésként és bűncselekményként való nevesítése (Büntető jog).

A fejlődés két szálon fut:

- Amerikai Egyesült Államokban

- Nyugat-Európában.

Európai Unió jogalkotása felgyorsította a fejlődést. 1947-ben Dániában megalakult a Fogyasztói Tanács.

 

A fogyasztók jogvédelmének fejlődésében fordulópontot jelentett a kifejezetten a fogyasztóknak címzett jogintézmények megjelenése, amelyre a 20. század második felében került sor.

 

1960-as évek „Thalidomide gyógyszerügy”, a nyugtatók negtív mellékhatás csak náluk terhes kismamáknál

autók gyenge fékei – következmény sok aleset

 

1960-as években az USA KENNEDY ELNÖK meghirdette a fogyasztók alapjogait, amelyek azóta is

fogyasztói Bill of Rights-ként ismertek: JOG

–         a választásra,

–         az információra,

–         a meghallgattatásra, (panasz+megoldás)

–         a biztonságra.

Az Európai Gazdasági Közösség fogyasztóvédelmi jogalkotási folyamata 1975-ben kezdődött, a Fogyasztói Jogok Közös Piaci Magna Chartájában nyert elismerést.

Rögzítette a fogyasztók öt alapjogát:

– az egészség és biztonság védelmét,

– a fogyasztó gazdasági érdekeinek védelmét,

– a kárigény érvényesítéséhez való jogot,

– az információhoz és oktatáshoz való jogot,

– a fogyasztók képviselethez való jogát.

A Római Szerződést módosító 1992. évi Maastrichti Egyezménye jelenti az újabb mérföldkövet. A tagállamokban alapvetően három eltérő szabályozási minta alakult ki a fogyasztóvédelem területén.

a) Az ún. szétszórt szabályozás (pl. Németország, Anglia), ahol az egyes irány elveket külön-külön jogszabályokban veszik át a hazai jogba.

b) Önálló fogyasztóvédelmi kódexben történik a teljes fogyasztóvédelmi jog anyag feldolgozásra és az újabb jogharmonizációs kötelezettségek szerint kerül módosításra a törvénykönyv.

c) A magánjogi törvénykönyvbe kerül beépítésre a fogyasztóvédelmi jog (pl. Hollandia).

 

fogyasztóvédelem kialakulása és fejlődése Magyarországon

1977. évi Ptk. novella épített be először a fogyasztóvédelmi jogintézményt

A tisztességtelen gazdasági tevékenység tilalmáról szóló 1984. évi IV. törvény a fogyasztók megtévesztésével szembeni fellépése. E törvény alapján került megalapításra a Gazdasági Versenyhivatal.

A törvényt később felváltotta a tisztességtelen piaci magatartás és versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény (Tpvt.).

 

Az Európai Unió Bizottságának 1995. júniusi cannes-i ülésén elfogadott dokumentuma, az ún. Fehér Könyv 23. fejezete a fogyasztóvédelem terén határozza meg a jogharmonizációs feladatokat.

Ennek eredményeként született meg a fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvény, amely keretszabályozást nyújt a fogyasztóvédelem tekintetében.

A magyar jogharmonizáció terén a Fehér Könyv előírásait kellett a fogyasztóvédelem tekintetében figyelembe venni, amely a fogyasztóvédelmi politika két nagy csoportját határozta meg:

a) Az áruk minőségére és biztonságára irányuló előírásokat, így

– a termékbiztonság,

– a játékok,

– a textíliák,

– és kozmetikumokra vonatkozó szabályozás harmonizálását.

b) A fogyasztók gazdasági érdekeinek védelmét, amely magában foglalta

– a félrevezető reklám,

– a fogyasztói hitel,

– a tisztességtelen szerződési feltételek,

– az árak feltüntetése,

– a társasutazás,

– a házaló kereskedés,

– és az időben megosztott üdülőhasználat (time-sharing) tárgyköreit.

A Fehér Könyv előírásainak megfelelően a magyar jogalkotás feladatai a következő lépéseket irányozta elő:

– az alapvető fogyasztói jogok előírását,

– a fogyasztóvédelmi intézményrendszer kialakítását,

– a döntéshozatali eljárásban a fogyasztók részvételének biztosítását,

– a fogyasztók információhoz való jutásának és oktatásának megteremtését,

– gyors és hatékony igényérvényesítési lehetőségek bevezetését,

– a fogyasztó civil szerveződések támogatását.

A fogyasztóvédelmi jog szabályozását figyelembe vették az új magyar Ptk. kodifikációja során is.

 Jelentős változást eredményezett a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatokról szóló 2008. évi XLVII. törvény (Fttv.) hatályba lépése.

 

FOGYASZTÓVÉDELMI JOG

A fogyasztóvédelmi jog alapja a fogyasztás szükségletének és a termelésnek az egymásrautaltságában keresendő.

 

A fogyasztóvédelmi jog több államban alkotmányos alapjogként került rögzítésre, és a magyar Alkotmányból is levezethető a 17. §-ban rögzített szociális gondoskodásra vonatkozó alapjog értelmezése kapcsán, amelyhez kapcsolódik az oktatáshoz való jog, a tájékoztatáshoz való jog, a jogi védelemhez, jogorvoslathoz való jog is.

 

A fogyasztóvédelmi jog egy olyan speciális jogterület, amely a klasszikus jogági ismérvek kereteibe nem illeszthető.

Gyakorlatilag a 19. században kialakult és következetesen érvényesített kereskedelmi jog – polgári jog tagolódást váltja fel részben.

A fogyasztóvédelmi jog kifejezetten a kereskedők magánszemélyek közötti jogviszonyt öleli fel a klasszikus közösségi jogi értelemben, azokat a jogviszonyokat szabályozza, amelynek

–         egyik oldalán az áru vagy szolgáltatás nyújtásával üzletszerűen foglalkozó jogalany áll,

–         a másik oldalán pedig az adott áru megvétele, a szolgáltatás megrendelése tekintetében laikus személyek állnak.

A fogyasztóvédelmi jog területét szűken értelmezve a magánjogon belüli lehatárolt jogterületnek tekinthetjük.

A fogyasztóvédelmi jog a klasszikus kereskedelmi jog részének tekintendő.

Tágabb értelmezésnek teret adva a fogyasztóvédelmi jog nem csak magánjogi normákból tevődik össze, hanem a fogyasztók érdekében megalkotott közigazgatási szabályokra is, valamint közigazgatási szabályok szankcionálása érdekében alkotott előírásokra is.

A fogyasztóvédelmi jog komplex áttekintése érdekében a tágabb jogági értelmezést kell követni. Egy olyan speciális

új jogterületnek kell tekinteni, amelynek területe más jogágak jogi normáin nyugszik, a magánjog területén elhelyezkedő központi elemekkel a közigazgatási, szabálysértési és büntetőjog területére is átnyúlik, vagyis egy keresztülfekvő jogágat képez.

 

***

 

1. A fogyasztóvédelem területén eljáró hatóságok

A fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CXLIX. törvény (a továbbiakban: Fgytv.) VII. fejezete szabályozza a fogyasztóvédelem állami intézményrendszerét.

Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság

Az NFH tekintetében az alapítói jogokat a Szociális és Munkaügyi Minisztérium gyakorolja.

A Hatóságot a főigazgató vezeti. Országos hatáskörrel rendelkező központi közigazgatási szerv.

Hét regionális felügyelőség tevékenységét irányítja és koordinálja. A felügyelőségek szabálysértés észlelése esetén a szabálysértési hatóság jogkörét gyakorolják, közigazgatási hatósági ügyekben pedig első fokon járnak el, míg másodfokon az NFH központi szerve jogosult eljárni.

Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF)

Jogosult eljárni

– a fogyasztói hitelek tekintetében,

– a fogyasztói pénzügyi szolgáltatások távértékesítéssel történő forgalmazása esetén,

– ha a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat az általa felügyelt szervek (jellemzően pénzintézetek) magatartásában van jelen,

– keresetindítási joga van a fogyasztókkal kötött szerződésekben alkalmazott tisztességtelen feltételek esetén.

Gazdasági Versenyhivatal

–         Tpvt-ben szabályozott versenykorlátozó magatartásokkal szemben (kartell, gazdasági erőfölénnyel való visszaélés, vállalkozások összefonódása), mely magatartások áttételesen hátrányt okoznak a fogyasztóknak,

–         Fttv. alapján akkor, ha a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat a gazdasági verseny érdemi befolyásolására alkalmas, és

–         Grt. alapján, pl. összehasonlító reklámok kapcsán

Országos Rádió és Televízió Testület

A televíziós műsorszolgáltatásokkal kapcsolatban

Nemzeti Hírközlési Hatóság

Információs társadalmi szolgáltatások, különösen az elektronikus kereskedelemmel összefüggésben

Országos Gyógyszerészeti Intézet

Az emberi felhasználásra szánt gyógyszerek tekintetében.

Helyi önkormányzat jegyzőjének számos hatósági feladata van, amelyek a fogyasztóvédelmi jog területére tartoznak. Támogatja a fogyasztóvédelmi civil szervezeteket

A fogyasztói érdekek képviseletét ellátó társadalmi szervezetek

 

JOGSZABÁLYOKKAL KAPCSOLAT

 A fogyasztóvédelemi törvény (Fgytv.) 1997. évi CLV. törvény

Kerettörvény jelleggel szabályoz, felhatalmazása alapján került meghozatalra számos kormányrendelet.

Hatálya a vállalkozások azon tevékenységére terjed ki, amely a fogyasztókat érinti vagy érintheti.

Kapcsolata más jogszabályokkal:

Törvények

Fgytv –ben foglalt magánjogi jellegű előírásokat mindig

- a Ptk.-val együttesen kell értelmezni, a Ptk. mögöttes joganyagot képez (szavatosság, házaló kereskedelem ) a Fgytv.-hez képest.

Fgytv mellett kiegészítő jellegűek a reklámtörvényben megfogalmazott tilalmak, amelynek a jelentősége főként a preventív védelem, hiszen a jogsértő reklámok kiszűrésével a fogyasztók védelme hatékonyabban biztosítható. (negatív – pozítív oldal)

Fgytv. rendelkezései számos esetben összhangban állnak a szabálysértési törvényés a büntetőtörvénykönyvtényállásaival, A fogyasztók jogainak megsértése esetén tehát nem csak versenyjogi és polgári jogi eszközöket lehet igénybe venni.

Tpvt. szintén tartalmaz fogyasztóvédelmi rendelkezéseket. A két törvényben található előírások egymás mellett érvényesülnek abból a szempontból, hogy a Fgytv. előírásainak megsértése esetén a NFH, illetve a felügyelőségek járnak el, míg a Tpvt.-ben lefektetett szabályok szankcionálása a Gazdasági Versenyhivatal hatáskörébe tartozik.

 

3. Alapfogalmak

A fogyasztó Fttv. 2. § a) pontja

fogyasztó „az önálló foglalkozásán és gazdasági tevékenységén kívül eső célok érdekében eljáró természetes személy”

Fgytv. szerint a fogyasztó, aki árut vesz, rendel, kap, használ, igénybe vesz vagy az áruval kapcsolatos kereskedelmi kommunikáció címzettje”.

A fogyasztó csak azokban a jogviszonyokban értelmezhető fogyasztóként, amelyekben a jogviszony másik oldalán vállalkozó áll.

Fgytv. definícióját alapul véve:

Fogyasztó az a természetes személy, aki önálló foglalkozásán és gazdasági tevékenységi körén kívül eső cél érdekében árut vesz, rendel, kap, használ, illetve aki az áruval kapcsolatos kereskedelmi kommunikáció, ajánlat címzettje azokban a jogviszonyokban, amelynek másik oldalán az adott árut gazdasági tevékenysége körében forgalmazó vállalkozás áll.

 

A fogyasztói érdekek képviseletét ellátó társadalmi szervezet

egyesülési jogról szóló 1989. évi II. tv. alapján létrehozott társadalmi szervezet, ha

– az alapszabályban meghatározott célja a fogyasztók érdekeinek védelme,

– e célnak megfelelően legalább két éve működik, és

–  magánszemély tagjainak száma legalább 50 fő.

A fogyasztói szerződés

a Ptk. 685. § e) pont: „fogyasztói szerződés: az a szerződés, amely fogyasztó és olyan személy között jön létre, aki (amely) a szerződést gazdasági vagy szakmai tevékenysége körében köti;

Fogyasztói szerződésnek minősül, amelynek tárgya ingó dolog,

kivéve

–         a villamos energiát,

–         vizet és gázt, továbbá

–         a végrehajtási eljárás vagy más hatósági intézkedés folytán eladott dolgot, valamint

az olyan árverésen eladott használt dolgot, amelyben a fogyasztó személyesen részt vehet (fogyasztási cikk)”.

 

Vállalkozás (2 tipikus kategóriája: forgalmazó, gyártó) = a fogyasztóvédelmi jogviszony másik pólusán elhelyezkedő személy

Forgalmazó az, aki a terméket közvetlenül a fogyasztó részére forgalmazza.

Gyártó az

– akinek a üzletszerű tevékenysége a termék forgalomba hozatala során az áru biztonságosságát befolyásolhatja, illetve

– az árunak az Európai Gazdasági Térségben letelepedett üzletszerű előállítója, termelője, helyreállítója vagy felújítója, illetve

– aki az árun elhelyezett nevével, védjegyével vagy egyéb megkülönböztető jelzés alkalmazásával önmagát az áru gyártójaként tünteti fel, valamint

– a gyártónak az Európai Gazdasági Térségben letelepedett meghatalmazott képviselője, ha maga a gyártó nem az Európai Gazdasági Térségben letelepedett, ilyen képviselő hiányában az importáló.

Amennyiben a gyártó székhelye nem a MK területén van, az áru importálója minősül gyártónak!

Áru: a fogyasztói szerződés tárgya, magában foglal minden terméket, ingatlant és vagyoni értékű jogot, valamint szolgáltatást.

Termék: csak ingó dolgokat jelent, ami minden birtokba vehető forgalomképes ingó dolog – ide nem értve a pénzt, az értékpapírt és a pénzügyi eszközt – valamint a dolog módjára hasznosítható természeti erő.

Szolgáltatás: termék, ingatlan vagy vagyoni értékű jog értékesítésén kívül minden olyan – ellenszolgáltatás fejében végzett – tevékenység, amely a megrendelő, illetve megbízó igényének kielégítésére valamely eredmény létrehozását, teljesítmény nyújtását vagy más magatartás tanúsítását foglalja magába.

Forgalmazás: vmely. termék vállalkozás által – értékesítés, fogyasztás vagy használat céljára ellenérték fejében vagy ingyenesen – történő rendelkezésre bocsátása, ideértve a fogyasztó számára történő felkínálást is.

Visszahívás: olyan intézkedés, amelynek célja a fogyasztó számára nem biztonságos termék visszaszolgáltatása.

 

4. Egyes kereskedelmi tevékenységek

Kereskedelmi tevékenység (kereskedelemről szóló 2005. évi CLXIV. tv): a kis- és nagykereskedelmi tevékenység, valamint a kereskedelmi ügynöki tevékenység.

Kereskedelmi tevékenységnek minősülnek:

–         üzletben folytatott kereskedelmi tevékenység,

–         mozgóbolt útján folytatott kereskedelmi tevékenység,

–         vásáron vagy piacon folytatott kereskedelmi tevékenység,

–          közterületi értékesítés,

–         közvetlen értékesítés (direkt marketing),

–         üzleten kívüli kereskedelem,

–         csomagküldő kereskedelem,

–         automatából történő értékesítés.

Kereskedelmi tevékenységet folytatni kívánó az erre irányuló szándékát csak bejelenteni köteles a kereskedelmi hatóságnak. Kereskedelmi hatósági engedély csak olyan tevékenységek esetében szükséges, amelyekre vonatkozóan törvény vagy kormányrendelet a közrend, a közbiztonság, az emberek, az állatok, a növények egészségének és életének védelme, a környezet védelme, a közegészségügyi követelmények érvényesítése érdekében előírja, vagy az Európai Unió általános hatályú, közvetlenül alkalmazandó jogi aktusa alapján engedélyköteles.

Üzletnek minősül: a kereskedelmi tevékenység folytatása céljából létesített vagy használt épület, illetve önálló rendeltetési egységet képező épületrész, helyiség, ideértve az elsődlegesen raktározás, tárolás célját szolgáló olyan épületet vagy épületrészt is, amelyben kereskedelmi tevékenységet folytatnak.

Az árusító birtokában kell, hogy legyen

–         az árusított termék eredetét hitelt érdemlően bizonyító dokumentumnak az árusítás helyén,

- Üzletben jól látható, köteles könnyen hozzáférhető helyen a kereskedelmi hatóság által hitelesített vásárlók könyvét kell elhelyezni,

- Üzletek nyitva tartási rendjét a vásárlási szokások, a foglalkoztatottak és a lakókörnyezet érdekeinek figyelembe vételével a kereskedő állapítja meg

- Bizonyos termékeket kizárólag üzletben lehet forgalmazni: dohányterméket, veszélyes anyag, festék, állatgyógyászati készítmény, fegyvert, lőszert, robbanó- és robbantószer, stb.

Az üzletek működési engedélyének kiadására a kereskedelmi hatóság jogosult. A működési engedély iránti kérelemben kötelező az alábbi adatok megjelölése: a kereskedő neve, címe, székhelye; a kereskedő cégjegyzékszáma, egyéni vállalkozói nyilvántartási száma; illetve kistermelői regisztrációs száma, statisztikai számjele; az üzlet címe, helyrajzi száma. az üzlet tulajdonosa, használatának jogcíme (bérlet, haszonélvezet), alapterülete; a folytatni kívánt üzletköri tevékenységek, forgalmazni kívánt áruk megnevezése; az üzlet napi/heti nyitvatartási ideje; az üzlet fő tevékenységére utaló elnevezés;  nyilatkozat arról, hogy kéri-e az engedélyezési eljárásban szemle megtartását.

Közterületi értékesítés

Csak külön engedély birtokában végezhető, és ennek keretében, csak jogszabályban meghatározott termékek hozhatók forgalomba (napilap, hetilap, léggömb, virág, jégkrém, sütőipari termékek,stb.)

Automatából történő értékesítés

A kereskedő köteles a nevét és székhelyét feltüntetni az automatán. Nem mindenfajta termék hozható forgalomba automatából (így pl. nem: nemesfémből készült ékszer, díszműáru, szeszes ital).

Mozgóbolt

 

7. AZ EGYES TERMÉKEK ÉRTÉKESÍTÉSE, SZOLGÁLTATÁSOK NYÚJTÁSÁRA VONATKOZÓ SPECIÁLIS SZABÁLYOK

 

Gyógynövény, illóolaj és gyógyszernek nem minősülő gyógyhatású készítmény csak előre kiszerelt – jellegének megfelelően aromatartó, fényvédő –, zárt csomagolásban hozható forgalomba.

A csomagoláson jól olvashatóan fel kell tüntetni:

a) a gyógynövény magyar és latin nevét;

b) a kiszerelt gyógynövény tömegét;

c) az előállító, az importáló, a kiszerelő cég nevét, székhelyét és telephelyét;

d) a hatósági forgalomba hozatali engedély számát;

e) a kiszerelés keltét és a felhasználhatóság határidejét;

f) a termék alkalmazási és/vagy elkészítési javaslatát.

 

Fűszerpaprika-őrlemény kizárólag üzletben zárt csomagolásban forgalmazható.

Vegyipari termékek csak előre kiszerelt formában, egyedi, zárt, használati útmutatóval és kötelező jelölésekkel ellátott csomagolásban hozhatók forgalomba.

Szexuális áru – a többi árutól elkülönítve – csak zárt csomagolásban hozható forgalomba, kivéve a szexuális termék forgalmazására szakosodott üzletet.

A 18. életévét be nem töltött személy részére szexuális árut értékesíteni, kölcsönözni tilos. Szexuális árut közterületen vagy kirakatban elhelyezni, közszemlére tenni tilos. Nevelési-oktatási, gyermek- és ifjúságvédelmi intézmény, valamint vallás gyakorlására szolgáló intézmény bejáratától számított 200 méteres közúti (közterületi) távolságon belül szexuális árut értékesítő üzlet nem működhet.

 

Tilos szeszes italt kimérni a nevelési-oktatási, egészségügyi, gyermek- és ifjúságvédelmi

intézmény bármely bejáratától számított 200 méteres közúti (közterületi) távolságon belül.

 

8. A VÁSÁROK ÉS PIACOK MŰKÖDÉSE

 

Üzleten kívüli kereskedelmi tevékenység

–         vásár: idényjellegű vagy eseti jellegű kiskereskedelmi tevékenységet,

–         piac: állandó vagy rendszeres jelleggel többen általában napi, esetenként heti rendszerességgel folytatnak kiskereskedelmi tevékenységet,

–         alkalmi (ünnepi) vásár: alkalomszerű – legfeljebb 20, indokolt esetben 30 napig tartható – vásár,

–         állandó vásár, illetve piac: csak meghatározott napokon és meghatározott időben, rendszeresen működő vásár, piac, ide nem értve a nagybani piaci tevékenységet,

–         használtcikk-vásár (piac): olyan helyi jellegű, általában időszaki értékesítési hely,

 

Vásár rendezését vagy piac tartását a piac helye szerint illetékes jegyző engedélyével lehet végezni.

A vásári és piaci termékek körét a rendelet értelemszerűen korlátozza.

Vásárban és piacon alapvetően csak áru- és termékértékesítés, valamint vendéglátó-ipari, kölcsönző, megőrző, mutatványos, illetve helyben végezhető javítóipari tevékenység folytatható.

A vásár, piac nyitva tartási idejét szintén az üzemeltető határozza meg, főszabályként 5 és 20 óra között.

 

 

5. Fogyasztók jogai

- az egészség és biztonság védelme,

- a fogyasztó gazdasági érdekeinek védelme,45

- a kárigény érvényesítéséhez való jog,

- az információhoz és oktatáshoz való jog,

- a fogyasztók képviselethez való joga.

A fogyasztók életének, egészségének és biztonságának védelme

Biztonságos áru követelménye

Fgytv.: csak biztonságos termék hozható forgalomba. A gyártó köteles gondoskodni a termék biztonságosságáról. A forgalmazó nem forgalmazhat olyan terméket, amelyről tudja vagy a rendelkezésére álló adatok, tájékoztatás vagy szakmai ismeret alapján tudnia kellene, hogy nem biztonságos.

A termék akkor minősül biztonságosnak, ha a fogyasztó életét, egészségét, testi épségét a rendeltetésszerű vagy az ésszerűen várható használat időtartama alatt nem, vagy csak a rendeltetésszerű vagy ésszerűen várható használatával járó legkisebb mértékben veszélyezteti. A terméket biztonságosnak kell tekinteni akkor is, ha arra vonatkozóan jogszabály vagy közvetlenül alkalmazandó európai uniós aktus a termék tekintetében biztonságossági követelményeket határoz meg és a termék azoknak a feltételeknek megfelel.

A termék biztonságosságát elsősorban a következők alapján kell megítélni:

–         az áru alapvető ismérvei (összetétele, csomagolása, összeszerelésére és karbantartására vonatkozó előírások),

–         a terméknek más termékre gyakorolt – az együttes használat során ésszerűen várható – hatásai,

–         a termék külső megjelenítése, címkézése, használati és kezelési útmutatója, hulladékkezelési vagy más tájékoztatója,

–         a termék használatának hatása a fokozott veszélynek kitett – különösen gyermek- és időskorú – fogyasztókra.

Piacfelügyeleti eljárásról szóló 79/1998. (IV. 29.) Kormrend. előírásai alapján nem hozható forgalomba olyan áru, amelynek tényleges tulajdonsága nem ismerhető fel, és ezért veszélyezteti a fogyasztók egészségét és biztonságát.

Nem hozható forgalomba olyan áru, amelynek tényleges tulajdonsága nem ismerhető fel.

 

A piacfelügyelet

NFH és piacfelügyeleti szervezetek ellenőrzik az áruk és a szolgáltatások biztonságosságára vonatkozó biztonságossági követelmények betartását.

A piacfelügyeleti hatóságok a termékek ellenőrzése során jogosultak

– tájékoztatást kérni a gyártótól és a forgalmazótól,

– ingyenes minta és ellenminta vételére,

– belépni az ellenőrzéshez szükséges helyiségekbe, akadályoztatás esetén ehhez rendőrség közreműködésével,

– az ellenőrzéshez szükséges minden dokumentumot megtekinteni, azokról másolatot készíteni,

– szükség szerint kép és hangfelvételt készíteni,

– a biztonságossági vizsgálathoz szükséges időtartamra ideiglenes intézkedéssel az áru forgalmazását, reklámozását, illetve kiállításon való bemutatását megtiltani, ha az áru biztonságosságához alapos kétség fér.

 

Ha a piacfelügyeleti hatóságok a piacfelügyeleti ellenőrzés során megállapítják, hogy az áru vagy a szolgáltatás ha nem felel meg a biztonságossági követelményeknek, jogosultak:

– az áru használatából származó veszélyre vonatkozó figyelmeztető tájékoztatás elhelyezését előírni,

– széles körű tájékoztatást elrendelni úgy, hogy az áru használatából származó veszélyről időben és megfelelő módon – szükség esetén a rádió és a televízió műsorszolgáltatásában vagy sajtótermékben – a fogyasztók értesüljenek,

– az áru forgalomba hozatalát, illetve reklámozását korlátozni vagy megtiltani, a tilalom betartásához szükséges kísérő intézkedéseket bevezetni,

– a már forgalomba hozott áru forgalomból való kivonását megtiltani és az ehhez szükséges széles körű tájékoztatást elrendelni,

– végső esetben az áru visszahívását elrendelni és a környezetvédelmi szempontok figyelembevételével a megsemmisítéséről határozni.

RAPEX és a KPIR:

− 92/59/EGK irányelv célja, hogy csak és kizárólag biztonságos termék kerüljön forgalomba

− ennek ellenőrzésére jött létre a RAPEX = Közösségi Gyors Tájékoztatási Rendszer, Mo-n a KPIR = Központi Piacfelügyeleti Információs Rendszer

− az adatbázis a veszélyes termékeket és szolgáltatásokat gyűjti össze elsődlegesen preventív célból

 

Villamossági termékek

A villamossági terméket az Európai Unió tagállamaiban forgalomba hozatal előtt el kell látni a CE megfelelőségi jelöléssel, ami az EK nyilatkozat - termék megfelel a rendelet előírásainak - alapján történhet.

CE megfelelőségi jelölést a gyártónak jól olvasható és letörölhetetlen módon fel kell tüntetnie. Tilos bármely olyan jel feltüntetése, amely a CE jelölés tartalmát és alakját tekintve megtévesztő lehet.

 

Termékazonosítás: ETK szám: egységes termékazonosító kódszám, 9 számjegyű (első 5: gyártót, utolsó 4: általa előállított terméket azonosítja), egyértelműen azonosítja a terméket.

 

veszélyes anyagok tekintetében az osztályba sorolás a 1907/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (REACH) alapján történik. A jegyzéket az egészségügyi államigazgatási szerv honlapján közzé kell tenni.

A veszélyes anyagokon

–         az R mondat és R szám a veszélyes anyagok, illetve veszélyes készítmények kockázataira utal,

–         az S mondat és S szám a veszélyes anyagok és készítmények biztonságos használatára utal.

 

Főbb jogesetek a termékek biztonságossága tekintetében

A gyártó köteles a fogyasztót írásban figyelmeztetni úgy, hogy a fogyasztó felmérhesse az áru rendeltetésszerű vagy ésszerűen várható használatával járó kockázatot, feltéve, hogy a kockázat figyelmeztetés nélkül azonnal nem észlelhető. A figyelmeztetés nem mentesíti a gyártót és a forgalmazót az áru biztonságosságával kapcsolatos kötelezettségei alól. A fogyasztók megtévesztésére alkalmas az, amikor a vállalkozó olyan hatást jelöl meg az adott termékre vonatkozóan, amely hatás elérésére az nem alkalmas. E tekintetben a vállalkozó hozzáértésének hiánya nem mentesíti a vállalkozót felelőssége alól.

A gyártó köteles a forgalomba hozott áruval kapcsolatos kockázati tényezőket felmérni, és megtenni a megelőzésükhöz, illetve az elhárításukhoz szükséges intézkedéseket, így különösen:

a) az árut azonosításra alkalmas jelöléssel ellátni,

b) a forgalomba hozott áru biztonságosságát mintavétel útján rendszeresen ellenőrizni,

c) az áru biztonságosságával kapcsolatos kifogásokat kivizsgálni,

d) a forgalmazót az ellenőrzések megállapításairól tájékoztatni,

e) az árut a forgalomból kivonni.

Az adott áru tekintetében a fogyasztók vásárlási kedvének fokozása nem történhet oly módon, hogy valótlan tényállítást tesznek az adott árut forgalmazó tulajdonosi háttere tekintetében.

A fogyasztók megtévesztésére alkalmas az az eljárás, amikor a vállalkozó az általa értékesíteni kívánt áruk forgalomba-hozatalára vonatkozó szabályokat nem tartja be, továbbá az is, ha a forgalomba hozatalra kapott engedélytől eltérő tájékoztatást nyújt a fogyasztóknak a termékkel kapcsolatban.

 

6. fogyasztók informálása

Szabályozás: Fgytv., Fttv., reklámtv.

fogyasztók tájékoztatása – információközlési kötelezettség

A fogyasztók tájékoztatása kiemelt fontosságú a fogyasztók számára 3 szempontból is:

–         megkönnyíti az áru- és szolgáltatás kiválasztását,

–         biztosítja, hogy a fogyasztó rendelkezzen a megszerzett áru és a szolgáltatás használatához, az áru fenntartásához szükséges megfelelő ismeretekkel: az áru és a szolgáltatás alapvető tulajdonságairól, jellegzetességeiről, minőségéről, áráról, díjáról, valamint az áru használatára vonatkozó utasításokról és használatával járó veszélyekről,

–         a jogainak érvényesítéséhez szükséges alapvető ismeretekkel.

A tájékoztatás negatív oldala- félretájékoztatás, tisztességtelen

A tájékoztatás pozítv  oldala- címkézés, használati-kezelési útmutató, megfelelőség értékelése, csomagolás, árfeltüntetés

 

TÁJÉKOZTATÁS POZITÍV OLDALA: címkézés, használati-kezelési útmutató, megfelelőség értékelése, csomagolás, árfeltüntetés

Címkézés

2008 –ig ált. kötelezettség volt, hogy a termékeken (azok csomagolásán), vagy ahhoz rögzített módon tájékoztatást kell adni a termék legfontosabb tulajdonságairól. Ma: Fgytv. nem tartalmazza valamennyi termékre kiterjedően ezt a kötelezettséget, de számos jogszabály hatályos követelményként rögzíti egy - egy termék, vag y termékcsoport címkével való ellátásának kötelezettségét, felsorolva a címként szerepeltetendő adatokat.

Áru cimkéjének tartalmaznia kell:

− az áru pontos megnevezését, amelyet védjegy vagy fantázianév nem helyettesíthet

− gyártójának vagy forgalmazójának nevét és címét azonosításra alkalmas módon

− származási helyének megjelölését

− méret, nettó mennyiség az árura jellemző mértékegységben vagy darabszámban

− előállításához felhasznált összetevőket (minőségi, mennyiségi összetétel)

− rendeltetésszerű használhatóságának vagy minőségmegőrzésének várható időtartamát

− alapvető műszaki jellemzőit

− minőségi osztályba sorolását

− energiafelhasználásának ismérveit

− környezet- illetve természetkímélő jellegét (a felhasznált anyagok, az előállítás módja és a használat tekintetében), illetve azoknak az áruknak vagy szolgáltatásoknak az esetében, amelyek után környezetterhelési díj, továbbá termékdíj fizetési kötelezettség áll fenn, a környezetterhelés jellegét

− megfelelőségi jelölését vagy engedélyköteles árunál az engedélyszámot

Használati-kezelési útmutató

Külön jogszabályban meghatározott áru csak használati és kezelési útmutatóval forgalomba. - fogyasztókat magyar nyelven, közérthetően és egyértelműen tájékoztatni kell az áru rendeltetésszerű használatának, felhasználásának, eltarthatóságának és kezelésének (a továbbiakban együtt: rendeltetésszerű használat) módjáról. A magyar nyelvű megfelelőjének mindazt az információt tartalmaznia kell, amit az idegen nyelvű.

Megfelelőség értékelése  a megfelősség = az adott termék megfelel valamilyen szabványnak.

2 fajtája: A meg felelőségi tanúsítvány egy akkreditált laboratóriumtól származik, míg a megfelelőségi nyilatkozatot maga a gyártó teszi.

A meg felelőségi jelölés olyan ábra, betűkombináció, amely nem szöveges formában fejezi ki az adott termék megfelelőségét

Csomagolás

A terméket úgy kell csomagolni, hogy a csomagolás óvja meg a termék minőségét, könnyítse meg szállítását, ne befolyásolja hátrányosan a termék minőségét vagy mennyiségét. A csomagolás egyben információ hordozó eszköz, a címketartalom meg jelenítésére alkalmas felület, amely további tájékoztatások elhelyezésére is alkalmat ad.

Tájékoztatás az áru áráról

Az áru fogyasztói forgalomba-hozatalakor a forgalmazó köteles a fogyasztót írásban tájékoztatni az eladási árról és az egységárról, illetve a szolgáltatás díjáról.

 A fizetendő árat kell feltüntetni, azaz a bruttó (az általános fogyasztási adó összegét is tartalmazó) árat, amit a fogyasztónak meg kell fizetni.

A termék egységárát (térfogatra, tömegre, hosszúságra, felületre, illetve darabonként kell feltüntetni) is fel kell tüntetni, amennyiben az nem egyezik meg a termék eladási árával

A termék eladási árát a terméken, annak csomagolásán vagy a termékhez egyéb módon rögzítve kell megadni, illetve a közvetlenül a termék mellett elhelyezett egyedi árkiíráson vagy a fogyasztó számára a megvenni kívánt termék kiválasztásakor könnyen hozzáférhető árjegyzéken (pl. étel-, vagy itallap) kell feltüntetni. Kivétel: nem előrecsomagolt, a fogyasztó jelenlétében kimért termék.

Felelősségi szabályok:

A címkézésre, a használati és kezelési útmutatóra, a megfelelőség értékelésére, valamint a csomagolásra vonatkozó rendelkezések megtartására a gyártó feladata. Ha a gyártó a terméket nem látja el a megfelelő tájékoztatással é

Oldal: Kereskedelmi jog 2
KAROLIS JOGÁSZHALLGATÓK JEGYZETTÁRA - © 2008 - 2024 - kre.hupont.hu

A HuPont.hu ingyen honlap készítő az Ön számára is használható! A saját honlapok itt: Ingyen honlap!

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat